1833. február 15-én - mai tudásunk szerint - Kassán mutatták be először Katona József Bánk bánját.
A mű rögös utat járt be, míg az ősbemutatóra sor került - szerzője ekkor már csaknem 3 éve a sírban pihent - s további színpadi életét is állandó, meg-megújuló viták kereszttüzében élte.
Ma sem egészen biztos, a Bánk bán eljutott-e a kolozsvári drámapályázatra, ahová eredetileg Katona szánta. A második, jelentősen átírt változat körüli első jelentős vita: előadni vagy nem előadni... A cenzúra a művet előadásra nem, csak kinyomtatásra engedélyezte. "Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házét" - szólt a korabeli cenzori ítélet. Ez volt az oka annak, hogy Katona József életében nem engedélyezték a dráma bemutatóját. Tulajdonképpen a legkorábbi előadások csak egyfajta cenzori t évedésnek köszönhetőek. (Kerényi Ferenc)
Az ősbemutató időpontja is sokáig vitatott kérdés volt - másképp emlékezett Szilágyi Pál, az első Tiborc, másképp Egressy Gábor (Ottó) és ennek nyomán Egressy fia, Ákos. Ma úgy tudjuk, Udvarhelyi Miklós választotta először jutalomjátékául a művet Kassán - neki még maga Katona olvasta fel a Bánk bán első változatának szövegét 1816-ban Kecskeméten. A Kassán nyomtatott egyetlen megmaradt színlap 1833. február 16-át jelöli meg az ősbemutató dátumaként, de rajta ceruzával a javítás: február 15.
Az első budai Bánk bánt Széchenyi István is látta és veszedelmesnek minősítette. Az 1848-49. évi előadásokat hosszú némaság követte, míg a kedvező politikai változások következtében 1858-ban csonkán, 1868-ban először újra a teljes szöveggel adhatták elő Katona darabját. Ahogy a mű fokozatosan „hazafias alkalmakra való ünnepi játék”-ká (Schöpflin Aladár) merevedett, a következő vissza-visszatérő vita tárgya a hozzányúlni - nem hozzányúlni kérdése lett. Hevesi Sándor második rendezésére készülve vitára szólította fel a budapesti lapok kritikusait. Az ekkor kirobbant Bánk bán-vita széles hullámokat vetett, eljutott az országgyűlés elé is. Hasonló vitára került sor az 1960-as évek derekától, ez vezetett végül Illyés Gyula 1976-os „átigazításához”, tovább tágítva a Bánk bán-viták sorát: az eredeti változatot vagy az átigazított változatot...?
Az 1956. októberét követő előadások rövid időre ismét aktuálpolitikai tartalmat nyertek, újabb, csak később manifesztálódó vitát ébresztve - hőzöngő-e Petur? „a »hőzöngő« szó az 1956-i forradalom eltiprása után vált közkeletűvé, azokat illették ezzel a jelzővel, akik szót mertek emelni a zsarnokság, az idegen elnyomás ellen.” (Orosz László)
Az 1980-as évektől azután megindul a kísérletezés - szövegszínház (Szilvássy József), „tabudöntögetés” - a parodisztikus, deheroizáló rendezői próbálkozások sora...
Lengyel Dénes: Magyar regék és mondák Kaszás Attila előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=U8i3Licw4Do
Petúr bán monológja:
