Apja már gyerekkorában megismertette vele a könyvkereskedői szakma egyes területeit. Mikor 1878-ban Budapestre érkezett egyetemi tanulmányait megkezdeni, nagybátyja, Révai Leó nemcsak szállást adott neki, hanem bevonta az 1869. november 1-jén megnyílt könyvkereskedői és tudományos antikváriusi családi vállalkozás munkáiba is. Révai Mór mind kevesebbet töltött a bölcsészettudományi tanulmányaival, s mind többet a könyvkereskedelem elvi és gyakorlati kérdéseivel. Miután édesapja meggyőződött arról, hogy fiát "megfogta e szakma, hogy benne van" - régi könyves szokás szerint - az 1879/80-as tanévre külföldre (Lipcsébe) küldte. 1880-ban visszaérkezett Budapestre, s belépett a Révai Testvérek Irodalmi Intézetbe. Könyvkiadói osztályt alakított, s egyre nagyobb szabású tervei nyomán az addig főleg a vidéki könyveladásbó1 és - terjesztésből élő cég mind nagyobb befolyást és hasznot szerzett a magyarországi könyvpiacon. Mikor 1885-ben a kiadó részvénytársasággá alakult, ő lett a vállalat vezérigazgatója. (A vállalat jogutódja 1945 után a Szépirodalmi Kiadó lett.) Hihetetlen érzéke volt az üzlethez, s merész újításai, meglepő ötletei rendszerint valami átfogóbb terv részeiként jelentkeztek. Révay rájött, hogy a könyvszakma akkor tud igazán komoly tőkés vállalkozássá fejlődni, ha egy cégen belül egyesíti magában a könyvkészítés és - terjesztés minden elemét: a nyomdát (1917-tól), a kiadót és a terjesztői hálózatot. Mesteri módon, átgondolt és folyamatosan megőrzött értékelvűséggel kezdte felállítani kapcsolati rendszerét és személyes hálóját, jól megfizette, így megszerezte és lassan kizárólagossá tette az akkor élő legnagyobb és legnépszerűbb írók kiadásának jogát - és mellé barátságukat is. Az olvasók igényeire való állandó odafigyeléssel, remek ráérzéssel indította meg sorozatait és kiadványait, s ezt elsősorban a magyar írók közreműködésével és munkáinak segítésével tette, mert hitte, hogy "az eredeti magyar regényirodalmunk nem fejlődik szívünk szerint és hogy elismert regényíróink művei nem kelendők abban a mértékben, amint az kívánatos volna."

Mindezeknek köszönhetően megszerezte a legnagyobb, legsikeresebb és legnagyobb hasznot hozó vállalkozások jogait; ő lett a kiadója (Jókai ajánlására) az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, a Corpus Juris Hungarici, a Nagy Képes Világtörténet, a Klasszikus Regénytár monstre-sorozatoknak, valamint a Jókai 100 kötetes "nemzeti díszkiadás"-nak, a Mikszáth Kálmán-, Rákosi Viktor-, Eötvös József- és Eötvös Károly-sorozatoknak. A Heinrich Brockhausszal való gyermekkori személyes találkozás szülte álma vált valóra, mikor 1910-ben belefogott a 900 szerzőt összefogó, 21 ( + 3 későbbi pót- ) kötetes Révai Nagy Lexikon kiadásába, melynek 1926-os befejezését már nem érhette meg.
Révay Mór János Szabadelvű párti országgyűlési képviselő 1901-ben és 1905-ben. 1910-1920 között rendkívül aktív közéleti szerepet vállalt; magyar, német és francia nyelven szó1t hozzá a kor politikai kérdéseihez ( a háború célja, a béke, az ország integritása, a földkérdés, a magyar nyelv ügye stb.).

 

Révai Nagy Lexikon története: http://mek.oszk.hu/08000/08092/08092.htm

Szerző: gorogkonyv  2011.02.24. 09:05 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gorogkonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr402472169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása