Apja már gyerekkorában megismertette vele a könyvkereskedői szakma egyes területeit. Mikor 1878-ban Budapestre érkezett egyetemi tanulmányait megkezdeni, nagybátyja, Révai Leó nemcsak szállást adott neki, hanem bevonta az 1869. november 1-jén megnyílt könyvkereskedői és tudományos antikváriusi családi vállalkozás munkáiba is. Révai Mór mind kevesebbet töltött a bölcsészettudományi tanulmányaival, s mind többet a könyvkereskedelem elvi és gyakorlati kérdéseivel. Miután édesapja meggyőződött arról, hogy fiát "megfogta e szakma, hogy benne van" - régi könyves szokás szerint - az 1879/80-as tanévre külföldre (Lipcsébe) küldte. 1880-ban visszaérkezett Budapestre, s belépett a Révai Testvérek Irodalmi Intézetbe. Könyvkiadói osztályt alakított, s egyre nagyobb szabású tervei nyomán az addig főleg a vidéki könyveladásbó1 és - terjesztésből élő cég mind nagyobb befolyást és hasznot szerzett a magyarországi könyvpiacon. Mikor 1885-ben a kiadó részvénytársasággá alakult, ő lett a vállalat vezérigazgatója. (A vállalat jogutódja 1945 után a Szépirodalmi Kiadó lett.) Hihetetlen érzéke volt az üzlethez, s merész újításai, meglepő ötletei rendszerint valami átfogóbb terv részeiként jelentkeztek. Révay rájött, hogy a könyvszakma akkor tud igazán komoly tőkés vállalkozássá fejlődni, ha egy cégen belül egyesíti magában a könyvkészítés és - terjesztés minden elemét: a nyomdát (1917-tól), a kiadót és a terjesztői hálózatot. Mesteri módon, átgondolt és folyamatosan megőrzött értékelvűséggel kezdte felállítani kapcsolati rendszerét és személyes hálóját, jól megfizette, így megszerezte és lassan kizárólagossá tette az akkor élő legnagyobb és legnépszerűbb írók kiadásának jogát - és mellé barátságukat is. Az olvasók igényeire való állandó odafigyeléssel, remek ráérzéssel indította meg sorozatait és kiadványait, s ezt elsősorban a magyar írók közreműködésével és munkáinak segítésével tette, mert hitte, hogy "az eredeti magyar regényirodalmunk nem fejlődik szívünk szerint és hogy elismert regényíróink művei nem kelendők abban a mértékben, amint az kívánatos volna."

Révai Nagy Lexikon története: http://mek.oszk.hu/08000/08092/08092.htm