Pulitzer József (Joseph Pulitzer)
(Makó, 1847. április 10.-Charleston, 1911. október 29.)
Mára a világ egyik legismertebb amerikai újságírójaként, kiadójaként és sajtócézáraként ismerjük nevét, pedig amikor Magyarországról 17 évesen Amerikába érkezett szerencsét
próbálni, még egy szót sem tudott angolul. Máig ő a jelképe a semmiből Amerikában multimilliárdossá lett és fogalommá vált üzletembernek, aki emellett megtanította, hogy a sajtó igazi hatalom és feladata a bűnös visszaélések leleplezése.
Magyarországra tel
epült morva zsidó kereskedőcsaládból származott. Kezdetben Makón éltek, majd Bécsben tanult. Apja halála után a nehéz körülmények elől és legipkább kalandvágytól hajtva Pulitzer Amerikába ment. Újvilágbeli pályáját kazánfűtőként, majd postalovak gondozójaként, pincérként kezdte, s csak 1868-ban tudott elhelyezkedni először egy újságnál. Tíz évet töltött riporterként a Westliche Postnál. Időközben annyira megtanult angolul, hogy gyönyörű klasszikusságú fordításaiért versenyeztek a lapok. Négy évvel később az újság egy részét már ő birtokolta. A kortársai által csak forgószélként emlegetett Pulitzer 1871-ben járt utoljára Magyarországon. Visszatérve Amerikába 1876-ra már az egyik legnagyobb példányszámú orgánum, a The Sun tudósítója lett. 1878-ban feleségével -aki a nagy hírű Jefferson Davis unokahúga volt -európai körútra indultak, s innen küldte óriási olvasottságú, nevét ismertté tevő rendszeres tudósításait Amerikába.
1879-ben indította el első önálló lapját. Sikere olyan nagy volt, hogy pár évvel később már az ország túlsó felén is saját újságot tartott fenn. A The New- York World című újság a sajtótörténet egyik legnagyobb sikertörténete: köszönhetően annak is, hogy újabbnál újabb korszakalkotó újításokat (jellegzetes és bátor politikai karikatúrák, különleges és figyelemfelkeltő főcímek, a tényfeltáró riport és a sokkoló riport műfajának feltalálása,a szenzációhajhász újságírás gyakorlata, külön sportoldal) vezetett be, melyekkel pár év leforgása alatt szinte meghússzorozta a lap példányszámát.
A világ első újságillusztrációját (a Brooklyn-híd avatásáról) is az ő lapja közölte.
Rendkívül érdekelte a politika. 1869-ben ő lett az első magyar származású képviselő az amerikai kongresszusban mint republikánus párti képviselő (később demokratává vált). A bűnös összefonódások, megvesztegetések és a korrupció ellen küzdött, még Roosevelt elnököt is megtámadta a Panama elszakadási harcainak kérdése körül folyó vitákban. 1885-1886-ben sajtókampányt dolgozott ki a Szabadság-szobor felállításának támogatásáért. Ugyanekkor a magyar művészet propagálásában is nagy részt vállalt: a The World óriási főcímmel hozza Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt képének amerikai bemutatóját.
A jóváhagyásával alakult Pulitzer-díjakat 1917-ben osztották ki először az újságírás, az irodalmi és a zenei teljesítmények jeleseinek. A díj alapítását összekötötték a New York-i Columbia gyetemmel kötött szerzőéskötéssel, melyben kidolgozták és bevezették az egyetemen az újságírás-oktatást. Élete végén teljesen elvesztett látását, de még azután is ő rányította vasszigorral a Worldöt, mely halála után két évtizeddel szűnt meg. Ma is működik az általa alapított, St. Louis székhelyű Post Dispach.
Ujváry Anna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
