• Vojtech Zamarovsky: Róma történelmet írt:

     

A mitológiai kezdetektől fogva követi nyomon a Város, majd a Birodalom életét. Bemutatja műemlékeit, megismertet hősi korszakaival és szürke hétköznapjaival, felidézi dicsőségét, és rávilágít történelmének érnyoldalaira. Eleven protrékat rajzol a legkiemelkedőbb alakokról....

  • Nagy György: Magyarország apróbetűs története a honfoglalástól napjainkig:

Magyarország története című népszerű televíziós sorozatban Nagy György apró, érdekes történeteket mesél, melyek nem meghatározóak, nem a legfontosabbak voltak népünk történetében - csak érdekesek, színesek. Ezek az epizódok a történelemkönyvekben apró betükkel szerepelnek, s ezeket a történeteket írja le nagy mesélőkedvvel, de történészio hitelesség igényével az ismert televíziós.

  • Kémia 11-12: témakörök, tételek: közép- és emelt szintű érettségire készülőknek

     

  • Pósán László: A középkori Európa

     

Szerző: gorogkonyv  2011.05.20. 08:07 Szólj hozzá!

Címkék: új könyvek

100 éve, 1911-ben hunyt el Bécsben GUSTAV MAHLER osztrák zeneszerző.

A csehországi Kalischtban született 1860. július 7 -én. A bécsi konzervatáriumban tanult, egy ideig az egyetemet is látogatta. 1880-tól kezdve karmesterként működött a Monarchia kisebb-nagyobb városaiban. 1888-tól 1891-ig Budapesten operaigazgató, és hároméves működése során az Operaház színvonalát magasra emelte. Puritán és megalkuvást nem ismerő egyénisége miatt sok ellenséget szerzett. 1897-ig a hamburgi városi színház első karnagya, 1897-től a bécsi Hofoper, majd 1907-től a New York-i Metropolitan Opera karmestere volt. Tíz szimfóniát írt, továbbá dalciklusokat. Legismertebb alkotása a Dal a földről című műve, amely a zeneköltő művészi hitvallásának összefoglalása.

 

Mahler: Symphony No. 2.:https://www.youtube.com/watch?v=d6idPaGqvV8

Magyar Gustav Mahler Társaság honlapja: http://www.gustav-mahler.net/Home.html

Szerző: gorogkonyv  2011.05.18. 07:31 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: nevezetes esemény

 

1907. május 17-én született

Dsida Jenő.

 

 

Életrajzi adatok: http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/dsida_jeno.htm

Dsida Jenő összes művei: http://mek.oszk.hu/00600/00640/html/index.htm

 Psalmus Hungaricus részlet: https://www.youtube.com/watch?v=A-2oM-DYcbs&feature=related

Szerző: gorogkonyv  2011.05.17. 09:01 Szólj hozzá!

Címkék: nevezetes esemény

 

“Jobb, ha vacsora nélkül fekszel le, mintha adóssággal ébredsz.”

(C. H. Spurgeon)

Szerző: gorogkonyv  2011.05.16. 14:56 Szólj hozzá!

Címkék: idézet

 Jendrassik György

(Budapest, 1898. május 13. - London, 1954. február 8.) magyar gépészmérnök.

A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket. A pesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-tol dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. o szerkesztette a világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres, négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás motor.

Következő lépésként a gázturbina továbbfejlesztésével foglalkozott. A kutatások előmozdítása érdekében 1A Jendrassik-féle gázturbina936-ban megalakította a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t. Tekintélye egyre növekedett, 1942 - 45-ig o volt a gyár vezérigazgatója. Tudományos érdemei elismeréseképpen 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A háború után gázturbinás fejlesztő tevékenységét nem tudta folytatni, bizalmatlanság vette körül, ezért egy külföldi útjáról nem tért vissza. Argentínában élt egy ideig, majd Angliában telepedett le, ahol saját üzemet alapított. Magyarországon hetvenhét találmányát tartják számon. Utolsó nagy jelentőségű találmánya a nyomáscserélő volt.

 

 

 
A Jendrassik-féle gázturbina

Az első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. A motorokkal ellentétben itt a munkafolyamat stacionáriusan megy végbe, és minden fázisa más és más géprészben történik (kompresszor, hőcserélő, tüzelőtér, turbina). A gázturbinában nincsenek nagy, alternáló tömegek, áramlástechnikai előnye, hogy könnyebb súlyú gépek készíthetők.

 

Jendrassik nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövojét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.

Jendrassik György szabadalmainak a száma 60.

Szerző: gorogkonyv  2011.05.13. 08:02 Szólj hozzá!

Címkék: nevezetes esemény

Természet Világa 2011. május

  • Brazília professzorasszonya: Beszélgetés Lépine-Szily Alinka kísérleti magfizikussal
  • Szúnyogok és a klímaváltozás
  • Halastavi gazdálkodás és természetvédelem
  • Kémiai-fizikai Nobel-díjasok: Rutherford és Mme Curie Nobel-díja

Rubicon 2011/5.

  • Nagyító alatt: A weimari köztársaság
  • Francia megszállás Magyarországon: 1809
  • Orosz intervenció 1849-ben
  • Rettenetes rablás: Román megszállás a Tiszántúlon
  • Budapest román uralom alatt
  • Két német megszállás: 1944
  • A szovjet megszállás
  • Málenkij robot: a fegyverneki svábok elhurcolása
  • A magyar történetírás gleichschaltolása: szovjetizált múltkutatás: 1945-1949

Élet és Tudomány 2011. május 13.

  • Atomkatasztrófa: Csernobil
  • Modern kőkorszaki pszichiáter: Portréinterjú Martin Brüne professzorral
  • Érmek, plakettek és metszetek Mikesről: A fejedelemnek kamarása
  • A természetvédelem kanárimadarai: a kosborfélék seokféleség
Szerző: gorogkonyv  2011.05.12. 08:04 Szólj hozzá!

Címkék: folyóiratok

 Százötvenöt esztendeje, 1843. május 10-én ott mutatták be Egressy Béni pályadíjas zeneművét is, a Szózatot, mely Vörösmarty szavait a zene szárnyára emelve máig ható népszerűséghez segítette a költeményt. E nemzeti imádsággá vált mű egy huszonkilenc esztendős fiatalember alkotása. Életútja rövid volt: harminchét évig tartott mindössze. Fő művét, a Szózat muzsikáját azok is ismerik, akik a zeneszerző nevét soha nem hallották.

A szerzőt eredetileg egresi Galambos Benjaminnak hívták: 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon. Apja református lelkipásztor volt; az ő kedvéért vette fel Béni, amint a színi pályára lépett, az Egressy nevet. Így tett Gábor bátyja is, a híres színész, Petőfi barátja. Iskolái végeztével tanítóskodni kezdett, majd követte Gábort a teátrum világába. Kolozsvárott, a magyar opera első fellegvárában kezdte a színi pályát, aztán - a harmincas évek vége felé - Pest-Budára került. Operaénekes akart lenni. Hogy képeztesse hangját, Milánóba ment - más eszköz híján gyalogszerrel. Igaz, nem lett operaénekes, de a színpadhoz élete végéig hű maradt.

Mintegy hatvan színművet és operaszöveget fordított németből, franciából és olaszból, és egyre több magyar dalt írt. Ezekben úttörőnek, korszakalkotónak bizonyult, hiszen előtte alig volt hagyománya a magyar műdalnak. Ilyen műveiben mintegy átmenetet teremtett a hangszeres verbunkos és csárdásmuzsika meg a magyar operai dallamosság között. Bujdosódala, például, lassú-friss szerkezetével még az instrumentális tánczenére, témájával már Erkel világára, bevezetőjével a Szózatra emlékeztet. A népszerű magyar hangszeres muzsika, a verbunkos és a csárdás dallamvilágát a dalszerző Egressy a kor legnagyobb hazai költőinek szavaival ötvözte.

Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez a művészi barátság szoros szálai fűzték a Nemzeti Színház ezermesterét. Erkel három nagy színpadi műve Egressy szövegére íródott. Méghozzá a legjelentősebb, legsikeresebb három Erkel-opera: a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán.

Egressy ismerte a színpadi hatás titkát, a jelenet- és felvonásépítés művészetét, és változatos zenei formák megteremtésére adott alkalmat a zeneszerzőnek. Azt is tudta, hogy az operában a szöveg csak váz: a lényeg a muzsika. Mégis, a librettónak kell a zenei szerkezet teljes súlyát tartania.

A Szózat keletkezéstörténete különös és egyszerű; a ma embere aligha képzeli ilyennek egy nemzeti imádság születését. Bartay András zeneszerző, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban pályázatot hirdetett a Vörösmarty-versre komponálandó legszebb népmelódia írására. A bírálóbizottságban helyet foglalt maga Vörösmarty is, mellette az akkori Pest-Buda legkiválóbb két muzsikusa: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. Egybehangzó ítéletük szerint a pályadíjat, 20 aranyat, Egressy Béni műve nyerte el.

A szabadságharc leverése után Ónodon talált menedéket, alighanem ott fejezte be az Erkelnek szánt Bánk bán-opera szövegkönyvét, Katona drámája nyomán. Az opera bemutatóját nem érte már meg. 1851-ben július 17-én meghalt, aligha sejtve, hogy legszebb dallamaira igazi maradandóság vár.

Szerző: gorogkonyv  2011.05.10. 08:08 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: nevezetes esemény

 

“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”

(Wass Albert)

Szerző: gorogkonyv  2011.05.09. 14:52 Szólj hozzá!

Címkék: idézet

75 évvel ezelőtt ezen a napon látta meg a napvilágot a gyermekeket elvarázsoló és mégnevettető, a felnőtt szíveket bölcs-könnyes mosolyra hangoló író, meseíró LÁZÁR ERVIN (1936-2006).

Egyetemistaként az Eötvös-kollégium lakója volt, majd több éven át az Esti Pécsi Napló, később a Dunántúli Napló, a Jelenkor és az Élet és Irodalom munkatársa lett. A kiváló újságíró 1989 után dolgozott az új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hitel szerkesztőségében.  Írásművészete az író saját gyermekkorából és a gyermeki lélek mély és bölcs ismeretéből táplálkozik. Egyéni- játékos nyelve, szövegvilágának sajátos humora utánozhatatIan. Írásainak mélyén -a valóság és a fantasztikum olykor abszurdba hajIó találkozása mögött -mindig az ember legmélyebb lényegéhez szóló morális értékek és dilemmák állnak. ]ellemző műfaja az elbeszélés és a mese. Meséi rajongásig népszerűvé tették,s a könyveken kívül művei színházi, bábszínházi produkciók, valamint film és hangjáték formájában is eljuthatnak a lelkes közönséghez (A Hétfejű Tündér, Berzsián és Dideki, SZegény Dzsoni és Árnika, A legkisebb boszorkány, Argyélus királyfi; hangjátékai A Franga cirkusz cím alatt jelentek meg). Alkotói és emberi alázatát egyaránt mutatja, hogy gyermekeit (Zsófiát, Fruzsinát és Zsigmondot) könyvei "társszerzőiként" emlegette. Felesége VATHY Zsuzsa író. Köteteinek állandó kísérői, jellegzetes illusztrációi RÉBER László rajzai. LÁZÁR Ervint munkásságáért többek között ]ózsef Attila-díjjal, Andersen-diplomával Művészeti Alap Irodalmi Díjával, Állami Ifjúsági Díjjal, Déry Tibor-jutalommal, a Soros Alapítvány Életműdíjával, MSZOSZ-díjjal és Kossuth díjjal tüntették ki. Műveivel többször elnyerte Az Év Könyve (Négyszögletű kerek erdő,  Bab Berci kalandjai, Csillagmajor) és Az Év Gyermekkönyve jutalmat (Bab Berci kalandjai; Lovak, kutyák, madarak; A Manógyár).
 

Könyvtárban megtalálható művei: Négyszögletű Kerek Erdő; Kisanygal; Tuvudzs ivígy?

Részlet a Mikkamakka gyere haza című mesejátékból (1982):

https://www.youtube.com/watch?v=zRrFtptF2Qo&feature=related

 

Szerző: gorogkonyv  2011.05.05. 14:24 Szólj hozzá!

Címkék: nevezetes esemény

 

 "Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő, és varázslat rejlik."

/Goethe/

 

 

Szerző: gorogkonyv  2011.05.02. 08:11 Szólj hozzá!

Címkék: idézet

süti beállítások módosítása