Az 1986 áprilisi robbanást övező több ezer négyzetkilométeres területen különösen nagy veszélybe kerültek az akkoriban született gyerekek. A legveszélyztetettebbek a robbanást követő hat hónap alatt születettek. 1995-ig 800 gyerek lett rákos közülük. A beteg gyerekek több mint
a fele Belarussziában született. A környéken élő kétmillió gyerek közül 112 szenved pajzsmirigy rákban, ami rendkívül magas arány. Míg Ukrajnában összesen 1 millió gyerekre 1,5 pajzsmirigy rákos megbetegedés jut, addig ez az arány a távoli Nagy-Británniában mindössze 0,5. Ezek az összehasonlítások azért fontosak, mert a hosszú lappangási idő miatt nem lehet eldönteni, egy konkrét betegségnek Csernobil volt-e az okozója. A tendenciák viszont bizonyítják: Csernobil rákkeltő hatása egyértelmű. A likvidátorok 27 százalékét kellett leszázalékolni, ami közel ötvenezer embert jelent, és mint Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem tárcájának minisztere elismerte: az utóbbi 15 évben tízezren haltak meg közülük. A legpesszimistáb becslések szerint világszerte mintegy 475.000 rákos megbetegedést okozott a robbanás, és a hosszú lappangási idő miatt még további betegségek okozója is lehet. A génállományt roncsolva akár a még sem születettek egészségét is veszélyeztetheti majd Csernobil.
A csernobili katasztrófáról a National Geographic 2006/4. és a História 2005/6-7. számában olvashatsz bővebben.
Ezek az újságok a könyvtárban megtalálhatóak.
911. április 14-én született Nagybocskón, vasutas család gyermekeként. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. 1936-ban szentelték pappá, 1944-ben pedig püspökké. A szovjet bevonuláskor már ő állt az egyházmegye élén. Nem tért át a pravoszláv hitre, s ezzel akadályozta a görög katolikus egyház likvidálásának végrehajtását. Különös kegyetlenséggel gyilkolta meg az államvédelmi hatóság: a templom-szentelésről hazafelé tartó püspök lovas kocsiját katonai teherautóval legázolták, majd a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A merénylet nem járt sikerrel, a súlyosan sérült főpap kórházba került, ahol egy óvatlan pillanatban egy álruhás "nővér" megmérgezte. 1947. november 4-ei temetése gyásznap volt egész Kárpátalja számára.
Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat. Itt megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta.
Vasarely a leghíresebb XX. századi magyar festők egyike. Azt azonban talán kevesen tudják, mi a kutyafüle az az op-art (optikai művészet). Jogosan kérdezitek, hiszen ez a stílusirányzat nem kötelező anyag a suliban. Ellenben igen jól mutat a lakásban, a hálószobában és kiállítótermek falain. 
1930-ban Párizsba utazott egy reklámplakát pályázaton elnyert díjból, és ebben a műfajban is maradt egy időre: reklámgrafikusként kereste kenyerét. Ekkor dolgozta ki művészetének számos alapvetővé vált vonását: a fekete-fehér és színkontrasztokkal, a párhuzamosokra épített perspektíva képi világával később is számos alkotásán találkozunk. Festészetének ekkor vált fontos elemévé a mozgás, a kinetika képi megalkotásának és a geometrikus formáknak összeházasítása.
A hatvanas évektől tartotta számon, és tartja számon a művészettörténet az Egyetemes struktúrák korszakát, mely valamennyi korábbi törekvésének összesítése, és bonyolult képiséggé fejlesztése. Előbb négyszögekkel, majd hatszögekkel, végül nyolcszögekkel alkotta meg képeit, melyeken a korábban kitüntetett egyedi geometriai formák már egymásba alakulnak, és éppen ez az átalakulás válik a kép fő erejévé: ahogy a nyolcszögek körökké, majd gömbökké válnak, a négyszögek hatszöggé, majd oválissá.