A hónap szerzője Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1. - Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Vörösmarty Mihályt irodalmunk legnagyobb költői között tartjuk számon. Neve, alakja elválaszthatatlanul egybefonódott történelmünk egyik leglendületesebb korszakával, a reformkorral.
Elszegényedett nemesi családban született 1800. december 1-jén a Fejér megyei Nyéken. Édesapja gazdatiszt volt egy grófi uradalomban, de korán meghalt. Az ifjú Vörösmarty, hogy továbbtanulhasson nevelői állást vállalt,- a Perczel család fiait tanította. Perczel Mór, aki később a szabadságharcban tábornok lett, így írt róla:
“…soha egy aljas tettét, egy rossz érzését, egy gyanús eredetű vagy gonosz szándékú cselekedetét nem láttam. Ami nemes érzéseket, fogékonyságot a jó és szép iránt, s kivált hazaszeretetet belénk a természet ültetett, azokat ő gondosan továbbfejlesztette.”
Hírnevét a Zalán futása című honfoglalási eposzával alapozza meg. Az 1832-36-os országgyűlés idején már az ország első költője. Megírja a Szózatot, mely Kölcsey Himnuszához hasonlóan a nemzet imádsága lett. A Csongor és Tünde című színdarabja máig a magyar irodalom legnagyobb remekei közé tartozik. Ő az első költő Magyarországon, aki az irodalomból meg tud élni. Társaival együtt megalapítja a Kisfaludy Társaságot, mely pályázataival támogatja a fiatal tehetségeket. A 40-es években Vörösmarty részese Petőfi és Arany pályakezdésének.Az akadémia megbízásából tudományos munkát is végez. Szótárszerkesztésben, nyelvtani szakkönyvek írásában vesz részt.1843-ban megnősül, feleségül veszi Csajághy Laurát, hozzá írta Ábránd című költeményét. A haza megmentésének történelmi példáit balladákban írja meg, ilyen ballada például a Búvár Kund.Az 1848-49-es szabadságharc idején már nem fiatalember, de Kossuth oldalán részt vesz a politikai küzdelmekben és versekkel is jelzi hogy a forradalom híve. A világosi fegyverletétel után a császáriak bosszújától tartva bujdosnia kell. 1849 novemberében Újszászon rejtőzködött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy birtokon dolgozott gazdatisztként. Ekkor Vadász Miklós álnevet használt a költő. A volt gazdatiszti lakás falán ma emléktábla függ.
1855-ben halt meg.Az egész magyar nép siratta, temetése tiltakozássá nőtt az önkényuralom és zsarnokság ellen. Halála napján a hírlapok gyászkeretben jelentek meg, húszezer ember kísérte a Kerepesi temetőbe a Szózat költőjét.
Vörösmarty Mihály összes költeménye:
http://mek.niif.hu/01100/01122/html/index.htm
Szózat (előadja: Szabó Gyula):
https://www.youtube.com/watch?v=lP2UX3efw6k
Csongor és Tünde finálé:
