1882. december 16-án született Kecskeméten Kodály Zoltán
Kecskeméten született, szüleivel 1885-ben Galántára, 1892-ben Nagyszombatra költözött. Középiskolai tanulmányai mellett zongorázni, hegedülni és gordonkázni tanult. 1898-ban a gimnázium zenekara számár
a nyitányt írt. 1900—1905 között a budapesti Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, ugyanezen idõ alatt az egyetem bölcsészkarát is hallgatta, 1906-ban szerzett doktori diplomát. Ugyanebben az évben kapcsolódott egy évvel elõbb megkezdett népdalgyûjtõi munkájába Bartók Béla, akivel közösen kiadták a Húsz magyar népdalt. 1906—1907-ben Berlinben és Párizsban járt, majd a Zeneakadémia tanára lett. Elsõ jelentõs zeneszerzõi sikereit a tízes években aratta. hamarosan külföldön is ismertté vált. A Tanácsköztársaság idején a Zeneakadémia aligazgatója volt, ezért a reakció felelõsségre vonta és két éven át hallgatásra kényszerítette. 1930—33 között a budapesti Tudományegyetemen adott elõ, 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946—49-ben elnöke. 1944-ben a kolozsvári, 1957-ben a budapesti, 1960-ban az oxfordi egyetem avatta díszdoktorrá. Három ízben (1948, 1952, 1957) kapott Kossuth-díjat. Nyolcvanöt éves korában hunyt el.
zeneszerzõi és kultúrpolitikai tevékenység Kodály számára egész életében egyet jelentett. Tudatosan vállalt missziót teljesített, amikor a magyar népdal legõsibb rétegeit feltárva, egy életre szóló inspirációt merített ebbõl a dallamkincsbõl, amikor ennek tudományos rendszerezésével kijelölte a magyar zene helyét az európai kultúrában, amikor egy nemzedék számára utat mutatott a klasszikus zeneszerzési elvek korszerû alkalmazására, és végül, amikor minden közéleti súlyát latba vetve, egy életen át fáradhatatlanul harcolt az ifjúság zenei neveléséért. Ma már világszerte mint „Kodály-módszert” ismerik és próbálják követni azt a puszta elgondolást, hogy minden iskolás gyermek tanuljon énekelni és az énektanulás keretein belül hangjegyeket olvasni.
https://www.youtube.com/watch?v=dbD_XppkF4s
