Romzsa Tódor 1911. április 14-én született Nagybocskón, vasutas család gyermekeként. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. 1936-ban szentelték pappá, 1944-ben pedig püspökké. A szovjet bevonuláskor már ő állt az egyházmegye élén. Nem tért át a pravoszláv hitre, s ezzel akadályozta a görög katolikus egyház likvidálásának végrehajtását. Különös kegyetlenséggel gyilkolta meg az államvédelmi hatóság: a templom-szentelésről hazafelé tartó püspök lovas kocsiját katonai teherautóval legázolták, majd a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A merénylet nem járt sikerrel, a súlyosan sérült főpap kórházba került, ahol egy óvatlan pillanatban egy álruhás "nővér" megmérgezte. 1947. november 4-ei temetése gyásznap volt egész Kárpátalja számára.

A püspököt akkor az ungvári görög katolikus katedrális kriptájában temették el. Csontjait 1998-ban szállították a Budapesti Antropológiai Intézetbe, az azonosítás és a halálok kiderítése végett. A tudományos kutatások minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a katedrális kriptájából származó földi maradványok valóban Romzsa püspökéi, halálát pedig egy igen ritka méreg, a curare okozta.

Romzsa Tódor püspököt II. János Pál pápa 2001. június 27-én Lembergben, ukrajnai látogatása alatt avatta boldoggá. A vértanú püspök földi maradványai 2003. június 27-én érkeztek vissza Kárpátalja területére. Másnap, június 28-án helyezték nyughelyére az ungvári katedrális egyik mellékoltára alatt, melynél a püspök annak idején naponta végzett liturgiát.

A könyvtárban megtalálható Romzsa Tódor életrajz: