Az 1986 áprilisi robbanást övező több ezer négyzetkilométeres területen különösen nagy veszélybe kerültek az akkoriban született gyerekek. A legveszélyztetettebbek a robbanást követő hat hónap alatt születettek. 1995-ig 800 gyerek lett rákos közülük. A beteg gyerekek több mint a fele Belarussziában született. A környéken élő kétmillió gyerek közül 112 szenved pajzsmirigy rákban, ami rendkívül magas arány. Míg Ukrajnában összesen 1 millió gyerekre 1,5 pajzsmirigy rákos megbetegedés jut, addig ez az arány a távoli Nagy-Británniában mindössze 0,5. Ezek az összehasonlítások azért fontosak, mert a hosszú lappangási idő miatt nem lehet eldönteni, egy konkrét betegségnek Csernobil volt-e az okozója. A tendenciák viszont bizonyítják: Csernobil rákkeltő hatása egyértelmű. A likvidátorok 27 százalékét kellett leszázalékolni, ami közel ötvenezer embert jelent, és mint Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem tárcájának minisztere elismerte: az utóbbi 15 évben tízezren haltak meg közülük. A legpesszimistáb becslések szerint világszerte mintegy 475.000 rákos megbetegedést okozott a robbanás, és a hosszú lappangási idő miatt még további betegségek okozója is lehet. A génállományt roncsolva akár a még sem születettek egészségét is veszélyeztetheti majd Csernobil.

A csernobili katasztrófáról a National Geographic 2006/4. és a História 2005/6-7. számában olvashatsz bővebben.

Ezek az újságok a könyvtárban megtalálhatóak.