A Magyar Államvasutak 1868. július 1-jén "született", amikoris a magyar kir. kormány megvásárolta a csődbement Magyar Északi Vasutat, illetve annak Pesttől Salgótarjánig és Józseftárnáig terjedő vonalait (jelenleg 80a, 81), minden tartozékával, a további építésre vonatkozó már elkészült tervekkel, egyéb ingóságaival és az összes jogaival együtt. A vonal Pesti végállomása a jelenlegi Józsefvárosi pályaudvar volt. Nem ez volt a legelső vasútvonal Magyarországon. A legelső gőzvontatású vasútvonal a Pest-Vác vonal (33,9 km, jelenleg 70), amelyet 1846. július 15-én nyitottak meg.

A magyar vasút története - az alapítási, tervezési és építési időt nem számítva - a Pest-Vác vonal megnyitásával 1846. július 15-én - a korabeli sajtó ovációjától kísérve - kezdődött. A nagy nap délutánján valamennyi mozdony üzemelt. Pestről a „Buda" és „Pest", Vácról pedig a „Hungária" és „Pannónia" húzta a forgóvázas személykocsikat.

A váci épület kifogástalanul megőrizve ma is áll a pályaudvar mai főépületével szemben, és a pályafenntartás egyik székhelye. A pesti épület - a későbbi Nyugati pályaudvar - hamarosan fejpályaudvari csarnokkal bővült. Mégpedig úgy, hogy először a régi épület köré építették a Gustave Eiffel által tervezett csarnokot, majd a régi épületet lebontották. Így a vasúti forgalmat alig kellet szüneteltetni.

Ez a vasút még nem a MÁV, hanem az MKV (Magyar Középponti Vasút) néven üzemelő magánvasút volt. 1849 decemberében - az időközben megépített szolnoki MKV vonalon - menekítették az osztrákok elől a kormányt és a magyar Szentkoronát. A forradalom és szabadságharcban a vasút komoly szerepet kapott. A negyvennyolcasokból később sokan álltak a vasút szolgálatába. A híres honvéd tábornok, Klapka György, két évtizeddel később, amikor már hazatérhetett, a Tiszavidéki Vasút elnöke lett. Előbb azonban Garibaldi tábornokaként, Türrel és Tüköryvel kivívta az olasz függetlenséget.

Az államvasutat 1868-ban az előző évben átadott, és hamar csődbe jutott Pest-Fülek-Losonc, Északi Vasút néven épített vonallal alapították. A MÁV első pesti kiinduló állomása a Józsefvárosi pályaudvar volt. A Magyar Államvasút alapításának előfeltétele az 1867-es, javarészt Deák Ferencnek köszönhető - politikai és gazdasági, Magyarország fejlődését egészen az első világháborúig biztosító - kiegyezés volt. A vasútépítési láz nem lankadt, hiszen nagy üzletnek ígérkezett. A helyi érdekű vasút, azaz HÉV elnevezés ebből az időből származik.

A MÁV az első világháborút követően elvesztette vonalhálózatának, felszerelésének, mozdonyainak és gördülőállományának javarészét. A vasútvonalak közül sokat két állomás között vágtak el, melynek „köszönhetően" a pálya nem vezetett sehová. A környező államok a magyar vasúti gépgyártás remekeit még évtizedekig használták.

A legendás 1924-ben épített 424-es gőzmozdony már a megváltozott elvárásoknak megfelelően épített univerzális gép volt. A harmincas években villamosították a Budapest-Hegyeshalom vonalat és 29 darab V40-es személyvonati és három V60-as tehervonati, Kandó Kálmán tervezte GANZ villamos mozdonyt állítottak szolgálatba. Akkor Európa több vonalán magyar villamos mozdonyok szolgáltak.

A háború a MÁV vonalain és járműállományában jelentős pusztítást végzett. A hazai gépgyártás nem győzte, ezért a feladatok ellátására több mint ötszáz, S160-as sorozatú amerikai hadimozdonyt vásároltak. Ezek lettek a 411-esek a MÁV számozása szerint. Ezt később száz, a Szovjetunióból vásárolt tehervonati mozdonnyal egészítették ki.

A hatvanas években rohamos villamosítás kezdődött. A háborút követően Magyarországon csak tizenkét V55-ös villamos mozdonyt építettek. A V43-as a magyar vasút történetében a legnagyobb villamos mozdony sorozat. Az első darabok Kasselban készültek, a többi - majd kétszázhetven licencépítésű - Budapesten, a GANZ-ban. A MÁV mai zászlóshajói, a 1047-es sorozatú, nagy- teljesítményű és sebességű, nemzetközi forgalomra is alkalmas, korszerűbb biztonsági és vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt mozdonyok - közismertebb nevükön TAURUS-ok - Siemens gyártmányúak.

A MÁV állományában 1983 szeptembere óta csak dízel és villamos mozdonyok szolgálnak, de a szívet még ma is leginkább a régi, füstös, pöfögő, nem kevés romantikát hordozó gőzmozdonyok dobogtatják meg. Olyanok, mint amilyenek a nosztalgia vasút szolgálatában ma is megtalálhatók.

Részletek: http://www.fortunecity.com/underworld/genesis/605/mav_11_h.htm

Szerző: gorogkonyv  2012.07.01. 07:21 Szólj hozzá!

Címkék: idézet

A bejegyzés trackback címe:

https://gorogkonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr622916042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása