Hasonló pártoskodás osztotta meg a magyarságot öt és fél évszázaddal ezelőtt, mint napjainkban. Az oligarchákat akkor sem érdekelte egyéb, mint hatalmuk megtartása, és saját vagyonuk gyarapítása bármi áron. Az sem nagyon foglalkoztatta őket, hogy Magyarországra délkeletről a pogányok, nyugatról a Habsburgok vetettek szemet, míg északon a cseh Giszkra fosztogatott. Ahogy a kereszténység két tartóoszlopát: a törökverő Hunyadi Jánost és Kapisztránt a pestis elragadta, az országot hatalmába kerítette a gyász, az ármány és a rettegés. Ezt a hangulatot hűen tükrözi Arany Jánosnak a Mátyás anyja című verse. Amikor a legnagyobb volt a reménytelenség, az égiek akkor ragyogtatták rá a nemzetre ismét a Hunyadiak csillagát egy fogoly gyerek képében.
      1458 január 24-én a rákosi országgyűlésre összesereglett nemesek a befagyott Duna jegén királlyá választották a prágai fogságban sínylődő 15 éves Hunyadi Mátyást. Zrínyi, a költő így ír a Mátyás elmélkedések című munkájában az előzményekről: „Mátyás király választásában egynéhány observatio jöhet előnkben; egyik az, hogy előbb hogysemmint elválaszták, egynéhány nappal a pesti gyerekek csoportonként kiáltják vala Mátyás király nevét; heában ellenezték ezt a kiáltást az ellenkező urak, mert annál inkább kiáltják vala.”
      A Budán tanácskozó főurak ugyan ellenezték a nép akaratának beteljesedését, de őket segített meggyőzni Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, aki 15 ezer fős sereg élén érkezett a királyválasztó országgyűlésre, és e szavakkal fordult hozzájuk: „Nem azért jöttem fegyvereseimmel, hogy erőszakot alkalmazzak, hanem hogy a szabad választást biztosítsam! De emlékezzetek, urak, Hunyadi János nagy érdemeire! Most van alkalmatok, hogy megdicsőítsétek az ő emlékezetét! Ne engedjétek, hogy ne magyar fejre kerüljön ezentúl a korona!”

Részletesebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly

Arany János Mátyás anyja című verse: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/matyany.htm