Pollack Mihály (Bécs, 1773. augusztus 30.-Pest, 1855. január 5.)

Pollack Mihály építész, a magyarországi klasszicista építészet kimagasló mestere. A bécsi akadémián J. Hetzendorf von Hohenberg tanítványa volt. 1793-ban vagy 1794-ben Milánóba ment féltestvéréhez, Leopold Pollack építészhez. Megismerkedett a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival. 1798-ban érkezett Pestre. EIső munkája a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése (1799-1808) volt. Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), ő vezette 1808-tól 1812-ig a pesti Német Színház építését. Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottság vezető tagjaként nagy szerepe volt a pesti építkezések irányításában. 1810 és 1830 között számos pesti polgárházat és palotát tervezett (Horváth-ház, illetve Pálffy-ház: Kossuth Lajos u. 3.; Wurm-ház: Dorottya u. 6. stb.). Ezek adtak lehetőséget művészete stiláris kibontakozásához. Az 1817-ben épült Almásy- (később Zichy-) palota (Szép u. 6.) hangsúIyos középrésze még barokkos vonás. A volt Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) már tisztán klasszicistaépület. Palotaterveinek jellegzetessége a gazdag, hatásos bejárati térkialakítás. Magas fokú téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciájának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg (az egykori pesti Vigadó, 1829-1832; a Ludoviceum, 1828-1836 stb.). Több megyeháza terve származik tőle. Legjelentősebb közülük a szekszárdi (1828-1836); nyugodt ritmusával, méltáságteljes hatásával a kor vidéki épületeinek egyik legjobbja. A számos neki tulajdonított kastélyépítkezés közül legfontosabbak az alcsúti és a dégi. Főműve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837-1846), az európai klasszicizmus remeke. Homlokzatán a vízszintes és függőleges elemek egyensúlya, a világosan áttekinthetó belső terek ünnepélyes monumentalitása az épülettípus eszméjének harmonikus kifejezése.

Aknai Katalin (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet)
 

Bővebben:  http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/epitesz3.html#3